Pest

 

Április 8-án érkezett meg Magyarországra az a hír, amit rövid böngésző kurkászást követően a BBC tavalyi archívumában is meg lehet találni. Egy bizonyos Mr. Lu 2007. november 27-én hidegrázással és magas lázzal került kórházba Kína egyik keleti tartományában, majd december 3-án madárinfluenzában meghalt – annak ellenére, hogy a férfi korábban sose került kapcsolatba elpusztult, a vírust esetleg hordozó szárnyasokkal, és a madárinfluenza kitöréséről se számoltak be lakóhelye környékén.

Bár vélhetően Mr. Lu számára ez egy figyelemre méltó fejlemény volt, azonban halálában még semmi különleges nincs, mivel a vírus világszerte több mint kétszáz emberéletet követelt – ebből egyedül Indonéziában több mint kilencvenet – 2003. vége, tehát megjelenése óta.

Nem így a folytatásban. Ugyanis a BBC 2008. január 10-én az áldozatok nevének közlése nélkül arról is beszámolt, hogy furcsa mód ugyanabban a tartományban 2007. végén madárinfluenzával fertőzött fiától az apa is elkapta a vírust.

Ezzel kapcsolatos további részleteket azonban csak a magyar hírből lehet kihámozni, de ez se könnyíti meg a helyzetet: „A szakemberek szerint az embertől való megfertőződés mögött eddig mindannyiszor nem szokásos kontaktusok álltak. A decemberi kínai esetben például "súlyos beteg testváladékával való intenzív érintkezés történt a kórházban". Nem szeretnék találgatni arra vonatkozóan, hogy egy apa-fiú kapcsolatban ez pontosan mit is jelenthet.

A fertőződésnek genetikai háttere is lehetett, mert a gyanús esetekben mindig családtagok kapták el a betegséget. A decemberi kínai esetben például a haldokló fiúval az apán kívül közel száz másik ember került érintkezésbe, de csak az apa kapta meg a fertőzést.

Egy, a Nature c. szaklapban még 2006. novemberében publikált cikk BBC-s tolmácsolása alapján minden jel arra mutat, hogy a házi vírus lassan kinövi a családi fészket, és már megindult a genetikai önállósodás útján. A folyamat kiteljesedésekor viszont a közel száz másik ember se lesz majd biztonságban. És az a pár milliárd rajtuk kívül.

Vannak ugyanis aggasztó jelek: a kutatók fertőzött madarakból és emberekből vettek vírusmintákat. Az emberből vett minták egy részében felfedezték, hogy a vírus felszínén található haemagglutinin nevű protein kismértékben megváltozott.

Ez felelős az influenzavírus terjedéséért, azzal, hogy a sejtek receptoraival kötésbe lép, amelyek így a vírus számára dokkoló állomásként funkcionálnak. Amíg azonban a protein a minták többségében csak a madarak sejtreceptoraira képes „ráülni”, a kutatók felfedezték, hogy az emberekből származó minták egy része esetében a haemagglutinin kifejlesztett egy figyelemreméltó képességet, és így már mind madár, mind emberi sejtreceptorokhoz képes csatlakozni. Ez pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy a H5N1 emberről emberre terjedhessen.

A kutatás publikálása, 2006. óta és azóta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felboncolt hattyúk mellől próbálta elénekeltetni velük a vírus hattyúdalát, már a H5N1 is túleshetett egy-két mutáción. Ahogy a fiáról-apára szálló vírus példája is mutatja.

A mindenkire veszélyt jelentő remix kifejlődését követően pedig igazán nem kell sok idő elterjedéséhez: a szintén madarak által az emberiségre pottyantott spanyolnátha-járvány 1918. elején tört ki, feltételezhetően az Egyesült Államok középnyugati részén, és innen terjedt tovább – így Európába is. Megérkezését az Óvilágban elsőként Spanyolországban a megugrott halálozási statisztikák tették egyértelművé – innen származik a neve is. Májusra a járvány Ázsiát és Észak-Afrikát is elérte, és júliusban már Ausztráliában is megjelent. A második, jóval halálosabb hullám augusztusban kezdődött, feltételezhetően Franciaországban, amelyet aztán a nyugati frontról hazatérő katonák hordoztak magukkal halálos szuvenírként. Egy harmadik, visszafogottabb hullámra is sor került 1918 telén és 1919 tavaszán. A járvány áldozatainak valós számát pontosan nem lehet tudni, de mostanában 30 millióra becsülik a számlájára írható haláleseteket, ami miatt a Fekete Halál után a leghalálosabb járványként tartják számon.

Nyolcvan nap alatt a Föld körül – Willy Fog mellett a spanyolnáthának is lehetett volna ez az alcíme. De ahogy ma Willy Fog is gyorsabban utazna, mennyivel gyorsabban terjedne egy járvány a repülőtéri tranzitok légterében?

Ne feledjük: történt mindez akkor, amikor a nagyvárosi népesség interkontinentális helyváltoztató képessége távol volt a maitól, és a városok se voltak ennyire megtöltve potenciális vírushordozókkal. Ráadásul, akkor még nem az olimpiára készültek a kínai hatóságok, akik természetesen tagadják, hogy bárkit megöltek volna, szerintük randalírozás közben halt meg néhány ember az elmúlt hetekben.