Pest

Mégpedig a sárgaláz-járvány kitörését követően, ami egy hónap alatt 300 áldozatot szedett, a város mintegy 10-15 százalékának ennél több se kellett, és inkább menekülőre fogta. Amire a járvány lecsengett, feltételezhetően ötezren haltak meg az 55 ezres város lakói közül.

 

A betegség akkor érkezett meg, amikor az új köztársaságban kezdtek kialakulni a törésvonalak a jeffersoni republikánusok és a hamiltoni federalisták között, a sárgaláz így egyike lett azoknak a témáknak, amelyek mentén a két párt programja kikristályosodhatott. És ezzel együtt az egészségügy átpolitizálódása is megindult.

 

A helyzet azért volt különösen pikáns, mivel akkortájt Philadelphia volt a fiatal köztársaság egészségügyi és politikai fővárosa. A város prominens - egyébként republikánus - orvosa, Dr Benjamin Rush, viszont nem volt politikai ambícióktól mentes; annyira nem, hogy még a Függetlenségi Nyilatkozaton is olvasható az aláírása. 

 

Magyarországon nem kell magyarázni, ami ezután történt: kettészakadt az orvostársadalom. Ma már szinte természetesnek tűnik, hogy a republikánusokhoz húzó orvosok federalista kollégáikkal szemben foglaltak állást, és Rush-al az élükön kitartottak amellett, hogy a betegség a helyi kikötők romlott levegője miatt alakult ki. Ezért ők inkább a város körüli "nagytakarítást" tartották egyedül célravezetőnek. Nemkülönben politikai vezetőik.

 

A federalista pártállású orvosok azonban a járvány behozatalával a francia Dominika szigetéről az 1793-as rabszolgalázadást követően érkezett menekülteket vádolták. Nemkülönben politikai vezetőik. Köztudott volt ugyanis, hogy a menekültek többsége betegségben szenvedett, és nagyon valószínűnek tűnt, hogy ők importálták a sárgalázat, márcsak azért is, mivel Philadelphiában az ezt megelőző harminc évben nem volt hasonló járvány.

 

A federalisták a városon kívülről érkezett betegség importjára alapozva a karantén bevezetését és elsősorban radikális, másodsorban beteg franciák kitiltását szorgalmazták, azonban az ellentábor republikánus üzletemberei szerint a járvány importjának elmélete csak ürügy volt arra, hogy Karib-szigeteki virágzó kereskedelmüket végre megfúrhassák.

 

Könnyen belátható: a két politikai program közül a karantén bevezetéséhez és a betegség franciák által történt importjához húzó federalistáké volt a populistább, mivel a házi fejlesztésű járvány republikánus alternatívája hallatán sok amerikaiban felvijjogott a fehérfejű rétisas - ahogy a magyarokban a turul szokott, ha a hazafias érzelmeket sérelem éri.

  

A lényeg azonban, hogy a politikai iszapbirkózás végére a két párt még a város kihalása előtt megtalálta a közös nevezőt: a karantén és a "nagytakarítás" egyaránt megvalósult, ráadásul, nem csak Philadelphiában, hanem a sárgaláz által sújtott más amerikai városokban is.

 

És ez az, ami magyar állampolgárként elgondolkodtatja az embert, mivel ma már tudjuk: ha csak a republikánusok által szorgalmazott "nagytakarításra" került volna sor, Philadelphiát gyakorlatilag törölhették volna a térképről.

 

A jelenkor Magyarországán a pártoknak egyről biztosan nem lesz érdemes vitakozniuk: arról, hogy a madárinfluenza fertőző betegség, vagy sem. A jelenlegi gyakorlat alapján azonban nem kétséges, hogy ezen kívül mindenről, amiről vitázni lehet, vitázni is fognak. 

Csak van egy bökkenő: a szavazótáborok a járványok idején mindkét oldalon gyors fogyásnak indulnak, és erre a politikai kommunikációnak sincs ráhatása. Azt azonban még nem tudni, hol az ingerküszöb: mi az a mérték, ami alatt már mindkét pártnak megéri konszenzusra jutnia?