BKV-sztrájk ide vagy oda, Budapesten a parkolás ilyenkor se lehet ingyenes. Kétségtelen: az, hogy egy város vezetése rendkívüli helyzetben se képes elszakadni a kereskedelmi érdekektől, sok autós számára kellemetlen, esetleg irritáló. De a városvezetés hozzáállásán ennél jóval több is múlhat: például az, hogy elfogynak-e alattvalóik.

A középkorban nem a kor orvosain múlt a bubópestis leküzdése, akik többsége számára a járvány nem egy új betegség volt. Sőt, egyáltalán nem is tekintették annak, mivel szerintük a "betegséget" úgy általában a testnedvek felborult egyensúlya okozta. Felismerték ugyan, hogy kialakulásában a levegő "romlottsága" is szerepet játszhatott, amit a rothadó anyagok, a bolygók szerencsétlen együttállása, a túlzott páratartalom és a beteg lehellete egyaránt kiválthattak. Ezen kívül azonban jobbára belesüppedtek abba a tudatba, hogy a csapást isteni büntetés okozza. És tűrtek.

Ez persze nem volt elég a városok döntéshozói és előljárói számára, akik az orvosoktól és a papságtól eltérően sokkal inkább hajlottak arra, hogy a járványt fertőző betegségnek tekintsék abban az értelemben, ahogy ma is beszélünk róla: egyik emberről a másikra terjed. Nyitottak voltak arra, hogy elfogadják, a kosz és a "beteg" levegő együttesen elősegítheti a kór terjedését.

És megalakultak a bizottságok, amelyek azonban jóval hatékonyabban működtek a XXI. századi budapestieknél. Igaz, ehhez mondjuk kellett egy pestisjárvány. És egy nem liberális vezetés.

Velencében például 1348-tól kezdve egy sor átmeneti bizottság működött, amelyek a budapesti Fővárosi Közgyűlés jelenlegi zsargonja szerint leginkább Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság névre hallgathattak volna. Aztán 1446-ban egy nemesekből álló állandó bizottság is alakult abból a célból, hogy felvegye a küzdelmet a járvánnyal: csökkentették a börtönök túlzsúfoltságát, szabályozták a temetkezést, és megtiltották a városba való belépést mindazoktól, akik betegnek tűntek. A karantén azonban nemcsak az idegenekre, hanem bizonyos árukra is vonatkozott. Azaz, képesek voltak saját kereskedelmi érdekeik korlátozására is.

Persze, voltak olyan városok is, amelyek vezetői a kereskedőlobbi érdekei miatt késlekedtek a szigorítások bevezetésével, ott több emberéletet követelt a járvány. 

És ez a nem mindegy. Nem tudom, hogy a Fővárosi Közgyűlés 15 bizottságával "megerősített" városvezetésnek mire lenne szüksége ahhoz, hogy kereskedelmi érdekeit háttérbe szorítsa. Pestisre? Madárinfluenzára?

Egy biztos: liberális vezetésre semmiképp sem. Legalábbis, nem ilyenre.